Székely Dénes összeállítása:

Csíkmadaras

A Hargita megyei (Románia) 700 éves település Erdély keleti részén, a Hargita hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő medence északi felében található. A felcsíki tájegységhez tartozik. A mai település az Olt mentén észak-dél irányú útvonalak mentén alakult ki. Átszeli az Olt folyó meg a Madaras-patak, amely a falu központi részén, két ágra szakadva torkollik az Olt folyóba.
A falu nevét viselő Madarasi Hargita-csúcs a maga 1801 méterével a vulkánikus kráter északi peremén emelkedik az egész Hargita hegylánc fölé, mintegy strázsálja a lábánál meglapuló falut, és mintegy tanúja a sokat megért település viszontagságos történelmének. A köztudatban a hegycsúcs minden öröm forrása. Védelmet nyújtott a török-tatár betörések idején, a '48-as szabadságharc, a két világégés időszakában. A falu tőle várta és várja az életet jelentő csapadékot, bár időnként a falura zúduló fergeteges viharok, jégverések, árvizek eredeztetője is. A csúcson az Egyházközség 1985-ben állított keresztet, ahol minden év szeptemberében szentmisén vesznek részt az odazarándokló csíkmadarasiak.

Tengerszint feletti magassága a falunak 670-690 m között ingadozik. Az utóvulkanikus tevékenység ásványvízforrások formájában jelentkezett. Ezeket a településen belül is megtaláljuk. A víz felszínre törésében szerepe volt az 1960-as években végzett geológiai mélyfúrásoknak. Ekkor épült fel a kádas közfürdő, sot szabadtéri strand is létesült a 26°C-os gyógyhatású ásványvíz felhasználásával. Ma a víznyomás lecsökkenése miatt nem üzemel, új beruházásra vár!
A település éghajlata mérsékelt, inkább zord, az évi középhomérséklet alig éri el a 7°C-ot. Ősszel-télen gyakori a köd, viszont a falu szélvédett.
Hegyeit fenyőerdő borítja, ahol számos védett növényfajt találunk. Faunája is igen gazdag.
A védett állatok között a barnamedve, a hiúz, a siketfajd említhető.
Bár termotalaja rendkívül rossz minoségu, agyagos, kötött, nem alkalmas kenyérgabona termesztésére, az itt élők szinte kizárólagos megélhetési forrása a mezőgazdaság. Csekély jövedelmet a burgonyatermesztéssel lehet elérni. Az állattenyésztésre kedvezőbbek a feltételek, hiszen nagykiterjedésű alpesi legelőkkel rendelkezik.
A település nevének eredetére vonatkozóan több felfogás él a köztudatban. Az egyik szerint a környéken élő, fészkelő sok-sok madárfajról kapta a nevét: tehát "madaras" hely.
Hitelesnek tekinthető az a feltevés is, miszerint a település eredeti helyén, a hegylánc lábánál élok "vadászó madarakat", értsd: sólymokat tenyésztettek, ezekkel vadásztak, sőt az idegeneknek is sólymaikkal szolgáltattak. Tehát "madaras" (emberek), a szószerkezet egyik tagja elmaradt, a foglakozás megnevezte a helyet!
Csíkmadaras határának nyugati részében a fejedelemség korai szakaszában, a XVI.-XVII. században vashámorok muködtek 1732-ig. A hámorosokat az egész régióból verbuválták. A salakdombok ma is jól láthatóak. A település határában jelentősek a vastartalékok. Feltárásuk céljából az 1960-as években nagyméretű geológiai kutatások zajlottak. A kitermelésre a mai napig nem került sor, hiszen a kőzetek feletti vízréteg magas technológiát és jelentős beruházásokat feltételez.
A XIX. században székely helyőrség állomásozott a faluban. Parancsnokának, Kiss Sámuelnak itt születik a harmadik fia, Kiss Ferenc 1825-ben. Az 1848-49-es szabadságharcot törzstisztként, honvéd alezredesként harcolja végig. 16 évi várfogságra ítéli Haynau. Szabadulása után katonai szakkönyveket, röpiratokat ad ki, tanára a budapesti Katonai Akadémiának. 1873-ban hal meg az olaszországi Meránban. A település nagy szülöttjének tartja, átmenti a mába eszméit, szellemét. Az iskola 1990-ben vette fel nevét, tiszteletére műemléket állíttatott 1996-ban, melynek alkotója Szervátiusz Tibor szobrászművész.

A szabadságharc idején Madarason lőporgyár működött, melyet a császári csapatok orosz segédlettel röpítettek levegőbe.
A falu nagy árat fizetett a két világháború idején. Az elsőben 143, a másodikban 37 fiát veszítette el. A templom kertjében felállított emlékmű őrzi áldozatukat, melyet az 1995-ben létrehozott "Szent Antal Humanitárius Egyesület" állíttatott. Felavatására 1996-ban került sor. A település sajátos jegyei évszázados történelme során rajzolódtak ki. Szűkmarkú földje lehetetlenné tette a megmaradást. A lakosság minden vagyona, örökkévaló kenyere az erdő volt. Hatalmas kiterjedésű erdőjét a falu a század elejétol az 1848-as államosításig közbirtokossági alapon termelte ki és értékesítette, ki-ki részaránya szerint. A fenyőáru előállításához 34 vízifűrész (gatter) sorakozott a településen kívül a Madaras-patak mentén. A
fenyődeszkát Brassóba, Háromszékre kóberos szekereken szállították, kenyérgabonára cserélték. Tucatnyi vízimalom is létezett, mutatóba mára egy maradt fenn, mely az Olt vizének energiáját hasznosítja. Bizonyára kényszerből született és jövedelempótló szerepet töltött be a fazekas mesterség, mely a diktatúra áldozatául esett.

Orbán Balázs szállóigévé vált sorai a településről frappánsak:

"Ez a falu Madaras, hol a pap is fazakas."
A cserépedény-készítés pragmatikus, gyakorlati hasznán túl a madarasiak szépteremtő tehetségéről is sokat elárult. Emlékét a nyersanyagra- agyagra utaló dűlőnevekben, család- és utcanévben lelhetjük fel. Az iskola etnográfiai múzeuma őriz mutatóban néhány szerényen díszített vízjeles ivóvíztárolásra szánt korsót, töltelékeskáposzta-főzéshez használt fazakat, tányért. Az edényeket kiégették, egy részüket bevonták zöld zománccal.
Csíkmadaras a múlt században messze földön vált híressé az itt készített cserépkályhacsempéiről is. Ezekben mutatkozott meg igazán a helyiek népművészete. Díszítőmotívumként virágokat, állatokat mintáztak a cserepekre. Leginkább a tulipánokat, pávákat kedvelték.
Csíkmadaras székely település, magyarok lakják. Demográfiai viszonyaira az első részletes utalás az 1614-ben Bethlen Gábor-féle összeírás, mely 106 családot regisztrál. A lélekszám az 1980-as évek elején éri el a legmagasabb szintet: a 2500 lelket. Ma 2300 lakosa van. A fogyást a diktatúra faluromboló ördögi politikája, az egzisztenciális okok miatt városra vándorlás váltotta ki. De szerepe volt a település perspektívanélküliségének is, hiszen a lakosok tiltakozása ellenére Dánfalvához annektálták, elveszítve így több évszázados önállóságát, községi rangját, s ezzel együtt fejlődési távlatait.
Lakói mind római katolikusok. Önálló egyházközségként 1742-től szerepel, addig a Karcfalvi Nagyboldogasszony Egyházközség filiáléja volt. Mai templomának építését 1770-ben kezdték el, és 1796-ban fejezték be. Védőszentjei Péter és Pál apostolok, búcsúnapja június 29. Szent Antal kápolnája a XV. századból csak romjaiban maradt az utókorra. Ebben hallgattak szentmisét a vashámorosok. A kápolna mára újjáépült, felszentelésére 1992-ben került sor.
Oklevelekkel bizonyítható szervezett tanítás 1742-tol folyik a faluban. 1948-ig katolikus iskola muködött az emeletes iskolaépületben, melyet 1876-ban avattak. A mai főépület állami iskolaként épült az iskola erdejéből értékesített fa árából 1936-ban. A tornateremként használt épület 1900-ból való. Az új óvodaépület 1986-ban létesült a lakosság hozzájárulásából. Napjainkban 8 osztályos általános oktatás folyik mintegy 200 tanulóval és 17 pedagógussal, tanítóval és tanárral. Az iskoláskor előtti oktatásban 90 gyermek vesz részt 4 óvónő vezetésével. A település nagyrabecsüli templomát és iskoláját, értéknek tartja a tudást, ezzel magyarázható, hogy a falu rendkívül nagy számú egyetemet végzett értelmiségit adott a szűkebb pátriának.

Az iskola udvarán jégpálya épült 1970-ben, jégkorongcsapata több bajnokságot megnyert, sok kupát elhódított.
Pezsgő és színes művelődési életére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy két hagyományorző együttese is van, a "Forrás" Népi Együttes és a Művelődési Otthon folklóregyüttese. A népszokások színpadi megjelenítése, az autentikus értékek, hagyományok megőrzése, átörökítése a cél. Csíkmadarason otthon érzi magát a néptánc és népdal.
Az 1989-es fordulat után a település próbál lábra állni. Családi- és magánvállalkozások alakultak: Sütőipari termékeket előállító K.F.T., tejfeldolgozó "Bomilact" KFT, fafeldolgozó Rt. vegyesvállalkozás, Fűrészárut előállító és mezőgazdasági Rt. "Hámor" fedőnévvel valamint tucatnyi kereskedelmi családi vállalkozás.
A település nyitott a világ felé. Kiépítette testvérfalusi kapcsolatait a magyarországi Duna-menti Apostaggal, Bácsmadarassal, a svájci Romanel sour Lausanne-nal.
A település múltjába és jelenébe ad betekintést az 1996-ban a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál megjelent kötet:
Pál-Antal Sándor - Ördögh Imre - Balázs Dénes - Miklós Márton: Csíkmadaras - egy felcsíki falu hét évszázada.

(Székely Dénes összeállítása)