DŐL…

Bedől - kidől és eldől holnap, fel és le Dől, a piramis.
Ideje volt, megért tett magába roskadása, pusztulása.
Népek nagy harcában eljutni a boldogulásba.

Hosszú volt az út, tele kínlódással, értetlenséggel.
De megérte érte értem érted értelmesen elemesen.,
Merészen észen esztelenül néha fájdalmasan.

Nagyon – nagyon régen még az első vízözön előtt,
Összeült hét fő itt a Földön, hét értelem feje és elme.
Mert nagy volt a baj a világban és a Föld veszélyben.

Megegyeztek a tenni akarásban, de kedden ellenálltak.
Két elme elem, mert óriás volt a többi viszonyításában.
Végleges döntés előtt, vetítettek, hogy újra szerre jönnek.

Szer da, amikor ezt kínálta a többi főnek kívánták értelemben.
Csitt mondja őr, tök mindegy legyen és közös elem erőben,
Pén a nép legyen tek – elvédve óvva szüntelen.

Szom mondja bat ez a nap, legyen tabu és képzeljük át újra,
Képzelték tették, vették, rejtették üzenetként, vitték és adták
Kőre, aranyra arányában, nagy mennyiségben hátrahagyva.

Vas mondja, legyen ár, és a Napot köszöntsük halhatatlanná,
Örökmozgó mely a világot uralja és a földet most először,
Tisztítja, okítja, neveli merészen mindig mindenkor megújítva.

Ma természetes, ha felsoroljuk itt a Földön, HÉTFŐ, KEDD,
SZERDA, CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK, SZOMBAT, VASÁRNAP.
EL SEM KÉPZELJÜK HOGY EGY - EGY NAP HÁNY ÉVES+

Nem tudjuk, mert nincs rá képzeletünk, mint a vak születően
A fekete nem fekete, a fehér nem fehér a világban se Földön.
Folynak a napok egybe gyorsan és látványosan erőre védekezően.

Vár kialakult a lak, a teremtő ad én veszem, és átadom neked.
Azért az enyém, mert nekem küldte és nem neked vevésre,
De én most tovább küldöm neked, mert szer-etet táplál és óv téged.

Állandó menet, mindig öröké mozgó, és ezt nem mindenki kapja meg,
A ké az ék a kövön, az aranyon sok teremtést örökít meg mindenkinek,
Az Úr városában szombaton kiáltott fel, nini megtaláltam az üzenetet.

Ez után az INRI írni vá alakult – AMIT MÁR NEM ÉRTETTÉL,
ÉS MÉG IS MAGADÉVÁ TETTÉL
Előtte milliárdról utána millióról ma már ezredekről ír neked. Ne hidd, de tudd,
Tudd, de hidd e sorokat, amit most leírtam neked.

2013-04-13-án 04:15 órakor, hogy 21-én a magyarok menete lesz, ami egybe forr!

Ez a dal akkor is élni fog, amikor már én nem leszek, de kőbe és aranyba lesz vésve A JÖVŐBEN!

Becsülettel – szeretettel – alázattal és szerénységgel, mert ez mind, a képzelet nem az enyém, mert a szívem diktálja – és írom neked végtelen, az örök világban, amit ezen túl tudd, ne félj, mert nincs mitől!
ÖRÖKKÉ ÉLNI FOGSZ BOLDOGSÁGBAN, HARMÓNIÁBAN TERMÉSZETESEN E VILÁGBAN!

Írtam ma a fentieket 2013. április 13. Bázakerettyén Posta Imrének és GERRY-nek és - az ÁLTALAM ismeretleneknek.

Küldeni fogom nekik HÉT – FŐN

MAGYARORSZÁG – MENNYORSZÁG EZT SOHA NE FELEDD: ID. KISS LÁSZLÓ




küldöm ezt is ma azaz 2013.június 9-én 06:15 órakor - simán csak dől címen:

"...lőd a szennyit, mert ha nem lövőd, az lő le téged..."

spari...