hitvilág  2012.05.07. | 06:39 A Ferences Óra meghívottja Csáky-Pallavicini Zsófia

A család és társadalom témakörben meghirdetett Ferences Óra első félévének utolsó előadására kerül sor 2012. május 13-án 11. 30-kor (a nagymise után) a csíksomlyói kegytemplomban. A nyári szünet előtti utolsó rendezvény meghívottja Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai gyermekpszichológus, a budapesti Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet munkatársa lesz, aki Mire figyeljen oda a kisgyerek édesanyja? címmel tart előadást.

Csáky-Pallavicini Zsófia gyermek és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, családterapeuta, ifjúsági lelkigondozó, hittanár 1978-ban született Budapesten. 1997-ben érettségizett a Patrona Hungariae gimnáziumban, 2002-ben az ELTE pszichológia szakán végzett. 2006-ban a Pécsi Tudományegyetemen klinikai pszichológiából szakvizsgázott. 2008-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán hittanári, a Semmelweis Egyetemen ifjúsági és sport lelkigondozói diplomát szerzett.

A gyermekek világához való vonzódását a Regnum Marianum közösségben szerzett személyes élményei, különösképpen tizenkét éves ifjúsági csoportvezetői tevékenysége alapozta meg. Szakmai tapasztalatait 2002 óta nevelési tanácsadóban végzett pszichológusi munkája, óvodapszichológusi tevékenysége és a családokkal folytatott terápiás munka során szerezte. 2005 óta a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének külsős oktatójaként fejlődéslélektant tanít. 2003–2008 között tagja volt az Embertárs című folyóirat szerkesztőségének, 2004–2008 között a Magyar Pásztorálpszichológiai Társaság alelnöke volt. Férjével, Semsey Gáborral három gyermeket nevel

„Egy ember életében rengeteg feladat adódik: munkák, kihívások, netán egy valódi hivatás, de talán egyikben sem vagyunk annyira pótolhatatlanok, mint szülői hivatásunkban. Nyomasztó és felemelő felelősség. Folyamatos kihívás. Vajon lehet ezt elég jól csinálni? Vajon elkerülhetők a nagyobb hibák? Mit tartsunk szem előtt, ha egykor büszkén és megnyugodva akarjuk gyerekeinket útjukra engedni?

Felnőtté nevelünk: az Isten által ránk bízott kisgyermeket kísérjük útján a felnőttség, az önálló identitás, az autonómia felé. Kapcsolatban nevelünk: a személyiségünkkel, a jelenlétünkkel, a határainkkal. Elé-élve nevelünk: hitelesen, a hiányainkkal együtt, az átadandót megélve.

Szülőként, nevelőként a legfőbb munkaeszközünk a személyiségünk, leghatékonyabb módszerünk pedig a jelenlétünk a gyermek életében. Egyszerűen hangzik, pedig állandó munkát jelent – önmagunkkal” – összegez előadásáról Csáky-Pallavicini Zsófia.

Borsodi L. László
ferences sajtóreferens