Amit tudni kell!!!

http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=58424&cim=kulonalkukat_koto_arnyekszekelyek

Különalkukat kötő árnyékszékelyek
[ 2009. szeptember 26., 05:40 ]

  Előbb vala: Nyárádszereda. Az RMDSZ frakciója megszavazta a szégyenteljes alkut.

Mármint azt, hogy egy iskolaszárny-ígéretért cserébe, reábólint arra, hogy az ortodox egyház felépítse templomát a piactérre. Arra a helyre, mely pár méterre van a központi parktól.

Arra a főhelyre, ahová azok a székely-magyar gyermekek járnak iskolába, akiknek lelkeitől idegen az a vallási felekezet, amelynek bevett szándéka Székelyföldünk felvásárlása, elrománosítása és végső megkaparintása. Ahogyan Nyírő József megírta.

Amiként felfalták immár Dél-Erdélyünk jó részét, ahol számos ősmagyar vidéken egy magyar templomra egy magyar ember jut. Ha az illető meri még vállalni magyarságát. Ha nem járt úgy, mint az a mezőségi fiú, akit hiába szólítsz Jóskának, nem ért nyelveden.

Mert, ha az ortodox-nyomulás által felfalt Mezőségen csatangolsz, szinte nem botolhatsz olyan ősi településünkbe, ahol ne találkoznál a múlt században odatett hagymakupolákkal. S a mellette meghúzódó magyar családnevű románokkal. Akik nem szólnak nyelveden.

*
Aztán jött: Marosvásáhely. Az RMDSZ frakciója újabb szégyenteljes alkut szavazott meg. Mármint azt, hogy a majdani Sütő András szoborért cserébe, reábólint arra, hogy egy Guse névre hallgató tömeggyilkos szobrot kapjon az egykori Székelyvásárhelyen.

Azon a településen ígértek emlékművet ennek a főbűnösnek, amely településünket vérrel áztatták azok, akik nem nyugodtak bele abba, hogy megbukott egy eszme, egy rezsim, egy olyan román világ, amelynek bevett szándéka volt Erdély és Vásárhely felfalása.

Annak a bűnözőnek a szobrát engedték be a székelyek várába, akinek komoly szerepe volt abban, hogy 1989-ben vér legyen az utcákon. Aki azok oldalára állt, akik híven hozzájárultak és máig hozzájárulnak ahhoz, hogy Marosvásárhely ne legyen magyar.

A ránknyomulás nemcsak Dél-Erdélyt, nemcsak a Mezőséget és Székelyvásárhelyt, mai magyar vezéreink lelkeit is felfalta. Azok elméit is ellepte, akik hatalomra jutva, hirtelen azt hiszik, hogy elvtelen alkukat köthetnek. Sunyin, felelősségre vonás nélkül.

*
Miközben mit ígérnek nekünk cserébe? Nyárádszeredában a lebontásra ítélt, 130 éves Márton ingatlan helyett – melyben most könyvtár, oktatási tájékoztató központ s négy osztályterem található – azt, hogy pályázni fognak a kormánynál az új iskolaépületre.

Marosvásárhelyen azt, hogy majd, ha úgy hozza a sors, a hős Guse tábornok szobráért cserébe, kaphatunk majd egy Sütő András szobrot. Mely mű nem tudni, hova kerülne, de azt tudni, hogy alig akad immár méltó tér e benyomulással elárasztott életterében.

Fájó és egyben szomorú a hasonlóság a két különalku között. A között a két gesztus között, amelyik mindkét ősi székely-magyar településen üzen. Azt üzeni, hogy a nép hiába él alapjogával. Magyarságunk szempontjából felelőtleneket küldött hatalomba. 

Olyan magyarokat, akiket hiába hívnak Csabának, Jóskának, Sándornak. Akik hiába értik nyelvünket. Szívük zugába betört már az ortodoxia, a románosodás, a kupeclét.

*
Ha visszavonják alkuikat, talán még visszatérhetnek gyalog-székelyeknek. Nem tudták, mit cselekednek.

Csíki Sándor