Önkéntesek restaurálják Kőrösi Csoma Sándor egykori tibeti szálláshelyét

Csoma Sándor egykori lakhelye. A északnyugat-indiai zanglai erőd restaurálásra szorul (fotó: Sütő Zsolt)

Az épületet részben már restaurálták, a munkálatok befejezéséhez még 6–10 millió forintra (megközelítőleg 94–160 ezer lejre) lenne szükségük – tudtuk meg többek között hétfőn este a Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén Irimiás Balázs építésztől, a Csoma Szobája Alapítvány kuratóriumi elnökétől Kőrösi Csoma Sándor halálának 169. évfordulóján.

Az emléknapi rendezvényen előbb Sütő Zsolt Tibetvörös című fotómoziját tekinthették meg az érdeklődők. Sütő Zsolt 2007-ben járt Kőrösi Csoma útján, a Himalájában készített képeit láthatta a közönség. Irimiás Balázs építész Csoma himalájai lakhelyének megmentése önkéntesekkel című – képekkel és rövidfilmekkel gazdagon illusztrált –  előadásában beszámolt a felújítási munkálatokról, de az ott élő tibetiek életéről is. Irimiás Balázs elmondta, 2008 óta minden évben azon dolgoztak, hogy megmentsék az épületet az összeomlástól, a munkálatok várhatóan még 2-3 évig eltarthatnak, mert a Himalájában négyezer méter magasban található településen csak a nyári hónapokban lehet dolgozni.

Ugyanakkor  nemcsak Csoma egykori lakhelyét restaurálják, hanem segítenek a helybelieknek megszervezni az oktatásukat, ellátják őket könyvekkel, tanszerekkel. Az alapítvány többek közt azon dolgozik, hogy úgynevezett szolár-(napkollektoros rendszerrel működő) iskolát építsenek fel, amely becsléseik szerint egymillió forintba (megközelítőleg 16 ezer lejbe) kerül. Irimiás Balázs kérdésünkre elmondta, a helyiek legnagyobb gondja, hogy fűtés híján  nem tudják a gyerekeket télen taníttatni, a nyári hónapokban pedig a szülők nem engedik a gyerekeket iskolába, mert segíteniük kell az aratásban.

A szoláriskola egyik fala üvegből készül, és az üvegházhatást kihasználva  a nap képes szobahőmérsékletűre melegíteni egy épületet. Ez annak köszönhető, hogy a vidéken csak elvétve van csapadék, és abban a tengerszint fölötti magasságban nincs ami ellenálljon a nap sugárzásának. Irimiás Balázs elődadásából kiderült, a zanglai emberek szerény körülmények között élnek, megtermelik azt az élelmet, amire szükségük van, ugyanakkor pénzük nincs, mert piacra nem termelnek. Az tibeti hegyeket végigtúrázó építész kérdésükre elmondta: mivel az árpa a vidéken egyedül megtermő gabona, ezért a helyiek a sört és a pálinkát is abból készítik. Irimiás Balázs hozzáfűzte, Kőrösi Csoma Sándor  halálának évfordulója alkalmából nemcsak Kolozsváron, hanem a hét folyamán több erdélyi városban tartanak előadásokat, április 14. és 16. között pedig Csomakőrösön szerveznek tudományos konferenciát a témában.

Szerző(k): Kiss Előd-Gergely