Gyimesbükkön, az ezer éves határ közelében, a Deáky Panzió udvarán szombaton felavatták vitéz Sebő Ödön főhadnagy mellszobrát.

Vitéz Sebő Ödön főhadnagy 1944. szeptemberében három hétig védte a gyimesi szorost a határvadászaival a többszörös túlerőben lévő, betörő szovjet csapatok ellen. A maroknyi helyőrség parancsnoka olyan legendás bátorságról és hazaszeretetről tett tanúbizonyságot, amely példamutató az utókor számára. Később Sebő Ödön az eseményeket A halálraítélt zászlóalj című könyvében írta meg, amely már több kiadást is megért.

A szülőföldünket népszerűsítő autós matricákat a regionális tudat erősítésének eszközeként ajánljuk a figyelmedbe. Használója büszkén hirdeti, hogy kötődik saját régiójához, a matrica felragasztásával Te is kifejezheted azt, hogy szülőföldünk egy megismételhetetlenül egyedi európai térség, sajátos hagyományokkal, kultúrával, természeti kincsekkel, jellegzetes ízekkel és színekkel megáldott vidék.

Ha számodra is fontos, hogy bármerre jársz az országban vagy akár  külföldön, ne csak a rendszám Románia-jelzete, hanem Erdély, Székelyföld nemzetközinek szánt jelzete is szerepeljen az autódon írj egy e-mail azErdélyi Magyarságért Egyesület Mikulásának, azerdelyimagyarsagert@gmail.com e-mail címre és igényeld az 5000 db.

Az érettségi után két fiútestvér eltérő utakon indult el az életbe.
Egyikük csendőr százados lett, a másik partizán. 
Csak 1949-ben találkoztak újra. 
Addig csupán az egykori iskolatársak beszámolóiból hallottak egymásról.
Beszélgettek.
A volt csendőrtiszt: - Rég láttalak, mi van veled?
A volt partizán: - Megvagyok, segédmunkásként dolgozom egy gyárban. És te?
A volt csendőrtiszt: - Századosi rangban átvettek a Néphadseregbe.
A volt partizán: - Hát az meg hogy lehet?

Az alkotmányt nem mindennapi olvasmányként forgatók, így jelen sorok írója számára is meglepő lehet, hogy az 1989-es alkotmányban nemzeti ünnepeinkről nem esett szó, azokról külön jogszabály, az 1991.évi VIII. törvény rendelkezett.

Az 1991. március 5-én elfogadott törvény első paragrafusa szerint "a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei: a) március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, b) augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe, c) október 23-a, az 1956.

Rendszeres anyázás közepette, lassan mi magyarok is kényszerűen beleszokunk az agyonszabályozott EU-s életbe. Abba, hogy a brüsszeli bürokraták folyton okosabbnak képzelik magukat, és értelmetlen, sőt gyakran a józan ésszel homlokegyenest ellenkező rendelkezéseket hoznak. Itt a legújabb: a 2010-es esztendővel  megkezdődött a hagyományos izzók fokozatos kivonása az EU-s piacról, mindössze néhány népbutításra sem alkalmas adat alapján, azzal a jelszóval, hogy védjük meg a Földet, ne termeljünk annyi széndioxidot. Persze, meg kell védeni a bolygónkat saját magunktól, - már ha egyáltalán az ember az oka a globális felmelegedésnek - de a hagyományos izzólámpák betiltására hozott rendelkezés erre teljességgel alkalmatlan és már most pontosan lehet látni, hogy jóval több kárt okoz mint amennyi haszonnal jár.