Az előző évektől eltérően ezúttal a Szabadság téren kívül is gyülekeztek. A Csíki Játékszín előtt inkább lovasokat, szekeres és hintós fogatokat lehetett látni, a megyeháza előtt gyülekeztek a székely ruhás „utasok”, hogy szokás szerint közös tánccal köszöntsék a várost.

Idén is a hagyományos elemekre, az imára, a népdalra, a néptáncra, a népviseletre és a népi mesterségekre helyezték a hangsúlyt a szervezők, vagyis a csíkszeredai önkormányzat, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány.

Minden évben nagy attrakciót jelent a lovasok felvonulása. A népviseletben, huszárruhában, székely és magyar zászlókat kézben fogó, szekéren ülő, vagy lovagló legényeket, lányokat helyenként ujjongva fogadták. A Szék útján sok ház előtt már délelőtt fél tizenegytől ki voltak állva a kíváncsiskodók. A szervezők köszönték az önkormányzatok támogatását, mivel ezek biztosították a csoportok szervezett beutazását.

A kézművesek termékeit délelőtt tíz órától lehetett megszemlélni a csíksomlyói nyeregben. Fazekasok, fafaragók, népi hangszerkészítők, tűzzománcozók stb. rakódtak ki. Lehetett népviseletet is vásárolni, nemcsak székely ruhát, hanem székit is. Idén is tartottak népi mesterségbemutatót: fafaragást, zsindelyhasítást, ostorfonást, szövést lehetett látni, esetleg kipróbálni.

Az Árkosi Tájmúzeum „vándortárlattal” lepte meg a nyeregbe érkezőket, egykori szenes vasalókból a történelmi Magyarország térképe volt kirakva. Száznál több éves konyhai kellékeket, háztartási eszközöket lehetett látni, persze a múzeum tulajdonosa, Bálinth Zoltán a néprajzi tárgyakat nem eladásra kínálta, hanem csalogatónak szánta, ösztönözve az embereket, hogy látogassák meg a tájházát és a benne lévő értékes gyűjteményt.

Lassan gyülekeztek az emberek a Hármashalom-oltárnál, a csíksomlyói kegytemplomban Sarlós Boldogasszony tiszteletére tartott szentmisét követően kezdett megtelni a nyereg. A megnyitót a tiszteletbeli házigazda, Csíkrákos polgármestere, Császár Attila kezdte, majd Urbán Erik ferences atya áldotta meg a jelenlévőket.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere megnyitó beszédében elődeink zsenialitására hívta fel a figyelmet.„Egy régi mondás úgy tartja, hogyha valakinek a külcsínjét szeretnéd teljes pompában bemutatni, akkor öltöztesd népviseletbe. Ha pedig a belbecsének mélységét akarod megismerni, akkor hozd őt nehéz helyzetbe. Az 1920-as impériumváltást követően a székelység igen nehéz helyzetbe került. A gondviselés úgy rendezte, hogy belbecsünknek, lelkünk és hitünk mélységének a legjavára volt szükség, hogy ama nehéz időkben helytálljunk, itt maradjunk, megőrizzük nemzeti öntudatunk. Minő érdekes huszárvágása az eleinknek, hogy 1931-ben, a nehéz időkben, amikor a belbecs alapköveire volt szükség, mégis a külcsín felmutatásához is fordultak. Felszólították az akkori fiatalokat, hogy értékeljék népviseletüket, egymáshoz való tartozásukat, ezáltal erősítsék egymást és a másikon keresztül önmagukat. Mondhatjuk, hogy sikert értek el” – hangsúlyozta az elöljáró.

A kevés eső különösen nem befolyásolta az egész napos műsor menetét, melyen 24 tánccsoport lépett színpadra, úgy tűnt, hogy idén jöttek a legtöbben a Csíki-medencén kívülről.

Változást jelentett az eddigi évekhez képest, hogy a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 15 órakor mutatta be előadását. A népszerű János vitéz című táncjátékuknak bizonyára most volt a legnépesebb közönsége, több ezren nézték meg Petőfi Sándor meséjére, elbeszélő költeményére épülő produkciót.

Évről évre több népviseletest számolnak össze az Ezer Székely Leány Napján. Szombat estére kiderült, hogy 1726 leányt, asszonyt és több mint 868 fiút, férfit regisztráltak. A becslések szerint ennél többen lehettek a nyeregben népviseletben, de voltak akik nem vetették nyilvántartásba magukat. Az összegzés nyomán az is kiderült, hogy 147-en jöttek székely ruhában Csíkszentsimonról, ez a településnek több mint 4 százalékát jelenti, mivel ők vettek részt a legnagyobb arányban, a csíkrákosi gazdáktól ők vehetik át jövőre a stafétát, és persze ők kapták az esketőszékeket is.

Forrás:

http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/ket-es-felezer-szekelyruhast-vettek-nyilvantartasba

Zeneszótól, nevetéstől és lovak patájának zajától volt szombaton délelőtt hangos Csíkszereda központja. Népviseletbe öltözöttek serege lepte el a várost, az Ezer székely leány napjára jöttek nagy számban.

Az előző évektől eltérően ezúttal a Szabadság téren kívül is gyülekeztek. A Csíki Játékszín előtt inkább lovasokat, szekeres és hintós fogatokat lehetett látni, a megyeháza előtt gyülekeztek a székely ruhás „utasok”, hogy szokás szerint közös tánccal köszöntsék a várost.

Idén is a hagyományos elemekre, az imára, a népdalra, a néptáncra, a népviseletre és a népi mesterségekre helyezték a hangsúlyt a szervezők, vagyis a csíkszeredai önkormányzat, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány.

Minden évben nagy attrakciót jelent a lovasok felvonulása. A népviseletben, huszárruhában, székely és magyar zászlókat kézben tartó, szekéren ülő vagy lovagló legényeket, lányokat helyenként ujjongva fogadták. A Szék útján sok ház előtt már délelőtt fél tizenegytől ki voltak állva a kíváncsiskodók. A szervezők köszönték az önkormányzatok támogatását, mivel ezek biztosították a csoportok szervezett beutazását.

A kézművesek termékeit délelőtt tíz órától lehetett megszemlélni a csíksomlyói nyeregben. Fazekasok, fafaragók, népi hangszerkészítők, tűzzománcozók stb. rakódtak ki. Lehetett népviseletet is vásárolni, nemcsak székely ruhát, hanem székit is. Idén is tartottak népi mesterségbemutatót: fafaragást, zsindelyhasítást, ostorfonást, szövést lehetett látni, esetleg kipróbálni.

Az Árkosi Tájmúzeum „vándortárlattal” lepte meg a nyeregbe érkezőket, egykori szenes vasalókból a történelmi Magyarország térképe volt kirakva. Száznál több éves konyhai kellékeket, háztartási eszközöket lehetett látni, persze a múzeum tulajdonosa, Bálinth Zoltán a néprajzi tárgyakat nem eladásra kínálta, hanem csalogatónak szánta, ösztönözve az embereket, hogy látogassák meg a tájházát és a benne lévő értékes gyűjteményt.

Lassan gyülekeztek az emberek a Hármashalom-oltárnál, a csíksomlyói kegytemplomban Sarlós Boldogasszony tiszteletére tartott szentmisét követően kezdett megtelni a nyereg. A megnyitót a tiszteletbeli házigazda, Csíkrákos polgármestere, Császár Attila kezdte, majd Urbán Erik ferences atya áldotta meg a jelenlévőket.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere megnyitó beszédében elődeink zsenialitására hívta fel a figyelmet. „Egy régi mondás úgy tartja, hogyha valakinek a külcsínjét szeretnéd teljes pompában bemutatni, akkor öltöztesd népviseletbe. Ha pedig a belbecsének mélységét akarod megismerni, akkor hozd őt nehéz helyzetbe. Az 1920-as impériumváltást követően a székelység igen nehéz helyzetbe került. A gondviselés úgy rendezte, hogy belbecsünknek, lelkünk és hitünk mélységének a legjavára volt szükség, hogy ama nehéz időkben helytálljunk, itt maradjunk, megőrizzük nemzeti öntudatunk. Minő érdekes huszárvágása az eleinknek, hogy 1931-ben, a nehéz időkben, amikor a belbecs alapköveire volt szükség, mégis a külcsín felmutatásához is fordultak. Felszólították az akkori fiatalokat, hogy értékeljék népviseletüket, egymáshoz való tartozásukat, ezáltal erősítsék egymást és a másikon keresztül önmagukat. Mondhatjuk, hogy sikert értek el” – hangsúlyozta az elöljáró.

A kevés eső különösen nem befolyásolta az egész napos műsor menetét, melyen 24 tánccsoport lépett színpadra, úgy tűnt, hogy idén jöttek a legtöbben a Csíki-medencén kívülről.

Változást jelentett az eddigi évekhez képest, hogy a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 15 órakor mutatta be előadását. A népszerű János vitéz című táncjátékuknak bizonyára most volt a legnépesebb közönsége, több ezren nézték meg Petőfi Sándor meséjére, elbeszélő költeményére épülő produkciót.

Évről évre több népviseletest számolnak össze az Ezer Székely Leány Napján. Szombat estére kiderült, hogy 1726 leányt, asszonyt és több mint 868 fiút, férfit regisztráltak. A becslések szerint ennél többen lehettek a nyeregben népviseletben, de voltak, akik nem vetették nyilvántartásba magukat. Az összegzés nyomán az is kiderült, hogy 147-en jöttek székely ruhában Csíkszentsimonról, ez a település lakóinak több mint 4 százalékát jelenti. Mivel ők vettek részt a legnagyobb arányban, a csíkrákosi gazdáktól ők vehetik át jövőre a stafétát, és persze ők kapták az esketőszékeket is.

Az Ezer székely lány napját először 1931-ben tartották. A kommunista diktatúra idején betiltott rendezvényt 1990 óta ismét évről-évre megszervezik.

(Székelyhon - MTI nyomán)

Képgalériával frissítve

(Képek: Online Csíki TV FB-oldala)

További részletek: http://kuruc.info/r/3/114693/#ixzz2YOA9bcFK